Rostok
A napi rendszerességű, 30-35 g rost mennyiségének elfogyasztásával nemcsak megfelelő emésztésünkhöz, testsúlykontrollunkhoz, de gyomor-bélrendszerrel összefüggő elváltozásokkal kapcsolatos prevencióhoz is hozzájárulhatunk. Megfelelő rostbevitelünket minimum 1,5-2 liter folyadék fogyasztása kísérje!
A vörös húsok rákkeltők?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben tett kijelentésére, miszerint a vörös húsok és feldolgozott húskészítmények rákkeltőek vagy valószínűsíthetően rákkeltőek, talán mindenki emlékszik a fokozott médiamegjelenésnek köszönhetően. Ahogy az eredeti és nemzetközi állásfoglalásokban is szerepel: fogyasztásuk nem tiltott, illetve periodikus, mért mennyiségben beilleszthetőek biztonsággal ezek a magas B12-vitamin-, és vastartalmú fehérjeforrások.
Szabadgyökök és antioxidánsok
Szervezetünkben mindennap keletkeznek szabadgyökök. A szabadgyökök olyan molekulák vagy atomok, melyek párosítatlan elektront tartalmaznak, ezzel az adott molekula kémiai reaktivitását (visszahatás) megváltoztatva. Az antioxidánsok ezekkel a toxikus ágensekkel szemben védenek. Szabadgyökök képződését életmóddal összefüggő faktorok is fokozhatják, mint pl.: stressz, dohányzás, aránytalanul magas omega-6 zsírsavbevitel, de légszennyezettség és sugárzás is ugyancsak hozzájárul. Ha nagyon sok szabadgyök keletkezik, a szervezet már nem képes semlegesíteni, így elősegíti több krónikus megbetegedés megjelenésének valószínűségét (pl.: daganatos, szív-érrendszeri megbetegedések).
A szervezetünkbe került antioxidánsok változatos étkezéssel szervezetünkbe elégséges mennyiségben juttathatóak.
Példaként említve, zöldség-gyümölcs színanyagaink közül a karotinoidok közül a β-karotinnal és likopinnal kapcsolatban végeztek pozitív eredménnyel zárult daganatprevalenciához (előfordulási gyakoriság) kapcsolt vizsgálatokat, de sokak számára a C-vitamin (aszkorbinsav) mint antioxidáns neve is ismerősen csenghet. Fontos tudni, hogy az antioxidánsokból sem szabad megadózisokat szervezetünkbe juttatni, mely ugyancsak kockázati tényezőt jelenthet, így étrendkiegészítő választásakor mindig kérje ki gyógyszerésze, dietetikusa véleményét!
Polifenolok
A polifenolok közé különböző kémiai összetételű, növényekben megtalálható másodlagos anyagcsere-termékek, melyeknél sok esetben pozitív hatásokat (antioxidáns tulajdonság) fedeztek fel. Az élelmiszerek nem-tápanyag komponensei, így nem jelentenek energiaforrást az emberi szervezet számára, szervezetünkbe csak növényi eredetű termék fogyasztásával kerülhet. Forrásaikból mindennapos étrendünkbe való beillesztésük elősegíti preventív lépéseinket.
Transzzsírsavak
A transzzsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyekben a szénatomok transz állású kötései (a szénhez kapcsolt hidrogénatomok egymással szemben helyezkednek el) is megtalálhatóak. A transzzsírsavak nagyarányú bevitele a szív-érrendszeri és daganatos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozható. 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma százalékban megadva (max. 1%-a a zsírtartalomnak) leszabályozta a transzzsírsavak legnagyobb mennyiségét a polcokon található élelmiszerekben. Kényelmi termékek napi rendszerességű beillesztése mellett a transzsírsavak emelkedettebb bevitelét fogyasztási rítusunknak is köszönhetjük.
Étrendkiegészítőkkel
Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásunkkal vitamin-és ásványi anyagszükségletünk az esetek döntő többségében biztosítható. Törekedjünk a változatos nyersanyagokat tartalmazó étkezésekre! Étrendkiegészítők fogyasztásakor mindig kérjük ki háziorvosunk, kezelőorvosunk, dietetikusunk véleményét, ugyanis az összetevők túldozírozása ugyancsak negatív következményekkel járhat, mint hiányuk! A különböző mikrotápanyagok beviteli javaslata és forrása alap- és társbetegségek jelenlétében változhat.
A következőekben populációs szintű javaslatok szerepelnek.
D-vitamin
A csontok megfelelő működéséhez szükséges D-vitamin mindamellett számos feladatot lát el szervezetünkben, mint pl.: immunrendszerünk modulálását. Magyarországon ősztől késő tavaszig az alacsony napsütéses órák száma miatt elégtelen D-vitamintermelődés megy végbe szervezetünkben, így külsőleges szupplementáció javasolt: serdülőkorig 1500 NE, míg felnőttkorban 2000 NE/nap bevitel ajánlott.
C-vitamin
A téli, influenzás időszakban szervezetünket a kórokozók fokozott támadása miatt rengeteg stressz éri. Ilyenkor a javasolt vitaminbevitelünk megemelkedhet. A vitaminokat célszerű természetes formában (pl.: gyümölcsök, zöldségek) bevinni a szervezetbe, de egyéni mérlegelés mellett 200-500 mg C-vitamin kapszula formában, időszakos fogyasztásra javasolható.