Természetes táplálkozás

Az egészségügyi team a lehető legegyszerűbb, általános étkezéssel kapcsolatos szokásmegőrzést tartja szeme előtt, mely megtartott testtömeg mellett legtöbb esetben természetes táplálkozással is biztosítható.

 

 

Energia-és fehérjeszükséglet

A különböző ráktípusok eltérőképpen hatnak az emberi anyagcserére. Mindenekelőtt fontos tudnunk, hogy a helyesen összeállított étrend hozzájárul állóképességünk megtartásához. Sok esetben előfordulhat, hogy a hiányállapotok elkerülése végett magasabb energiatartalom kerül meghatározásra. Önmagában ez nem szolgáltat számunkra sok információt, hiszen tudnunk kell a tápanyagarányokat is meghatározni. A táplálkozással foglalkozó dietetikus szakember egyéni állapothoz mérten alakítja ki az energiabeviteli arányokat, mely sokszor az átlagos egészséges táplálkozáshoz mérten magasabb fehérje-, alacsonyabb arányú szénhidrát (elsősorban egyszerű cukrok fogyasztásának mérséklése, összetett szénhidrátok előnyben részesítése) és az akut állapothoz képest relatív zsírszegény étrendet állít össze. A nagyobb arányú fehérjevitel elősegíti az izomtömeg megtartását, mely állóképességünk megtartása mellett a terápia sikerességéhez is hozzájárul.

Küzdelem minden falatért

Sokszor nem mi döntünk a jelentkező tünetekről vagy a daganatos megbetegedés kórlefolyásának sebességéről. A kórházi és vizsgálati körülmények, létbizonytalanság és állandó pszichés nyomás nehezítheti ugyancsak a táplálásterápia sikerességét. A dietetikus minden esetben törekszik arra, hogy megőrizze hétköznapi körülményeihez tartozó étkezési szokásait, a lehető legszélesebb nyersanyag-válogatással olyan mértékben, mely az Ön terápiás céljaival nem kontraindikált.

A magasabb energiaszükséglet biztosítása természetes táplálékokkal is biztosítható, de sok esetben nehezen kivitelezhető, mivel egyszerre több kritériumnak kell megfelelnie ezeknek az ételeknek: legyen könnyen emészthető, irritatív fűszerszegény, energia-és fehérjedús, és mellette ne legyen nagy a térfogata gyomor-telítőértéke miatt. A páciensnek ilyenkor mindig mérlegelnie kell a dietetikusi konzílium alatt, hogy a kisebb térfogaton nagy energiamennyiséget képviselő tápszeres kiegészítés helyett el tudja-e fogyasztani természetes táplálékokból a kívánt mennyiséget.