A páciens egyéni állapotához alkalmazkodó táplálkozási tanácsok hozzájárulnak a beteg lehető legmagasabb szintű életvezetéssel kapcsolatos önmenedzsmentjéhez. Függően attól, hogy a páciensnél milyen tápláltsági állapotot veszélyeztető tünetek lépnek fel (pl.: fogyás, hasmenés, hányás, étvágytalanság), a dietetikus szakember segítségével személyre szabott táplálásterápia kezdhető meg.
Amennyiben szájon keresztül elfogyasztható a kívánt mennyiség, folyékony, pudingállagú vagy hígítandó poralapú tápszer felírását kezdeményezheti a kezelőorvos. A bevitt tápanyagok a tápszer fajtájától függően eltérő mértékben vannak molekuláris szinten lebontva, a lehető legnagyobb tápanyaghasznosulás érdekében.
A tápszer kiválasztásánál mindig mérlegeli a dietetikus, hogy az Ön állapotához mérten mely tápanyagösszetételű tápszer kerüljön beillesztésre.
Tápanyagösszetétel szempontjából a tápszer kiválasztását személyre szabhatja a tápszer energiatartalma, szénhidráttartalma (pl.: cukorbetegség, inzulinrezisztencia diagnózisa esetén; valamint tejcukortartalom is lehet mérlegelés tárgya), zsírtartalma, zsírsavak összetétele, fehérjetartalma is.
Fehérjeösszetételét tekintve a fehérjét alkotó aminosavak aránya is befolyásolhatja a szervezetben zajló folyamatokat. A magas arginintartalmú tápszerek elősegítik a sebgyógyulást, míg a glutamintartalmúak a bélbolyhok regenerációjára vannak hatással.
A tápszer ezen kívül fajtánként eltérő mennyiségű ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mely pontos ismerete hozzájárul a mikrotápanyagok megfelelő beviteli arányához. Fontos tudni, hogy a tápszerek nem étrendkiegészítők, hanem orvosi ellenőrzés mellett felhasználható speciális gyógyászati készítmények, így étrendkiegészítők bevitelével nem helyettesíthető fogyasztásuk.