A sugárterápia más néven az ionizáló elektron- vagy fotonsugárzások terápiaszemléletű orvosi alkalmazása. Alkalmazása során a sugárzás hatására energiaelnyelődés történik, mely hatására ionizáció, szabad gyökök keletkezése zajlik. Ezek a szabad gyökök (rendkívül reakcióképes oxigéngyökök) károsítják a sejtekben lévő fehérjéket és DNS-t, ami gyulladásos reakciót és sejtpusztulást vált ki a besugárzott területen. A sugárterápia célja a lokálisan növekvő tumorszövet elpusztítása, mely mellett függően a dózistól, a sugárforrás távolságától az ép szövetek is érintettek lehetnek, valamint a kiújulás megakadályozása, a beteg panaszainak csökkentése, a daganat méretének kisebbítése, és az életminőség javítása.
A sugárterápia alkalmazási módszerei között megkülönböztethetjük a beteg testén kívül elhelyezkedő sugárforrásból leadott dózis (teleterápia) és a közvetlenül a daganatba vagy a közvetlen környezetébe leadott dózis (brachyterápia) alkalmazását. A sugárterápia alkalmazható egyedüli terápiás módszerként, de legtöbbször kombináltan, pl.: sebészeti beavatkozás előtt vagy után vagy szisztémás kezeléssel egy időben kerül a kezelőorvos és páciens döntési fájára.
A sugárterápia során az egészségügyi kezelőteam a páciens egyéni állapotához, kezelési formához igazítottan tájékoztatja a beteget a várható mellékhatásokról. Gyakran a kezeléssel járó mellékhatások a kezelés végezte után lecsökkennek, illetve akár teljesen meg is szűnhetnek. A leggyakoribb mellékhatások az étvágyvesztés, fáradékonyság, szájüregi sebek és a besugárzott területre jellemző tünetegyüttesek. Ezek döntő többsége önmagában veszélyezteti a megfelelő tápláltsági állapot fenntartását, mely az kedvezőbb életminőség mellett a kezelés hatékonyságához is hozzájárul.
Étvágytalanság
Maga a rákos megbetegedés diagnózisával való szembesülés is komoly megküzdést igényel, de a terápia sikerességét a tápláltsági állapotra befolyással bíró étvágytalanság is nehezítheti. Gyakori, kis mennyiségű, nyálelválasztást fokozó ételek, étvágyjavító vitaminkomplexek fogyasztása mellett a tápszeres táplálásterápia is megfontolandó
Nyelési nehezítettség
Elsősorban fej-nyaki, mellkasi területet érintő besugárzás hatására nyelési nehezítettség alakulhat ki, mely panaszok főként a darabos ételek fogyasztása esetén jelentkeznek. Bár a dietetikus a páciens természetes tápanyagforrásokból való táplálkozását részesíti előnyben a páciens általános komfortérzetének megtartása céljából, ilyenkor a hétköznapi praktikák mellett sokszor az állapot súlyosságához mérten tápszeres táplálásterápia is szóba kerülhet.
Szájnyálkahártya-gyulladás
Fej-nyaki régió besugárzása esetén szájnyálkahártya-szárazság, szájüregi sebek, nyelési nehezítettség léphet fel. A szigorú, mindennapos szájhigiénia mellett étkezéssel, nyersanyag-válogatással is befolyásolhatja ezt a tünetek jelentkezésének erősségét és a regenerációs folyamatokat.
Hányinger, hasmenés és rostok
A has és gyomortájék besugárzása hányingert, hányást és hasmenést is kiválthat. A besugárzás hatására általában hányinger, hányás a kezelés közben, illetve a kezelés utáni órákban jelentkezik, míg a kezeléssel összefüggő hasmenéses állapot a besugárzás után hetekkel is jelentkezhet. A székrekedés és hasmenés periodikus változása esetén a vízben oldódó és vízben nem oldódó rostok lépcsőzetes, természetes nyersanyagokból való beillesztése javasolt követett mintaétrendjébe. Ha székletszámának és konzisztenciájának beállítása céljából érkezik dietetikai konzíliumra, táplálkozási napló töltése mellett vezessen tüneti naplót is, a Bristol-féle székletskála megfelelő jelölése mellett. Amennyiben erős alhasi fájdalma, láza van, keresse fel kezelőorvosát további akut kivizsgálás céljából, otthoni diétás próbálkozások helyett.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felhasznált irodalom
POLGÁR CSABA&MAJOR TIBOR&SÁFRÁNY GÉZA: Sugárterápia. In.: Kásler Miklós (szerk): Az onkológia alapjai. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest. 157-182.o.